Téboly

Megfakult fények álmában élek, mit átsző a szűk semmiség. Szikrázva néznek, hogy felérhetnének a téboly magvaiért! Meghasadt lények dühöngve félnek, az agykéreg túlsó felén. Lábuk az égnek, és szájukban égnek a higanyos zöld csemeték. R: Robbanó haraggal taposnak, nembaj mert várja őket is az ég. Elszakadatlan csak, azt ismételnék, szót értve nincsen itt a vég! Robbanó haraggal taposnak, nembaj mert várja őket is az ég. Nincs üzenet, és ha éppen arra jár, mindenki tudja mit talál.